.Nem könnyű epilepsziásnak lenni!

Tegnap én nem mentem túrázni,sajnos de.... kézremegés és állandóan süllyedés érzet mellett nem igazán mertem neki vágni :( még Boncával a sétáink is egész rövidek voltak.Játszottam egész nap szinte netre nem is menten egész nap.Délután megfürdettem Boncát és megszárítottam aztán készítettem egy fotót róla:)Este mikor Peti haza ért,felhívott telefonon,hogy menjünk le elé egész este mesélte a túrát.:) Hamar elaludtam, úgy égtek a szemeim:(Ma se vagyok jól, remeg mindenem és ha elindulok hogy megyek valahová eluralkodik rajtam az a bizonyos süllyedés.:(( és szinte érzem,hogy esek le a mélybe.Szép napot nektek..